2014. október 30., csütörtök

20. fejezet, avagy a Kínai nagy falat

Sanyi egész gyerekkorában oda volt a kungfus filmekért. Betéve tudta az összes mozdulatot, ismerte a színészeket, remekül halandzsázott kínaiul. Még magát is Ni San-nak hívatta a többiekkel, akik eleinte kinevették, majd ráhagyták, végül vele nézték a nagy klasszikusokat. Ilyenkor általában rizst ettek. Azt tudtak csinálni. Tasakos rizst hurkapálcikával. Ez volt nekik Ázsia.

Évek teltek el, de Sanyinál, vagyis Ni San-nál nem csökkent a lelkesedés. Igaz ritkábban, de ugyanolyan áhítattal tudott ezredjére végignézni bármelyik Jackie Chan filmet. Igaz, közben azért nyitott a komolyabb filmekre is, de a varázslat az megmaradt.

Drága Asszonykája annyira nem volt oda ezekért a filmekért, de szerette férjét. Szerette, hogy ilyenkor mindig maga elé vesz egy tál rizst, semmi mást, és azt majszolta immáron igazi kínai evőpálcikával, amit tesója, Karcsi hozott még valamelyik világjáró túrájáról.

Néha ugyan rendeltek kínait a közeli büféből, az valahogyan sosem volt az igazi. Nem ők csinálták.
Egyik nap az Asszonyka kitalálta, hogy majd ő megcsinálja a maga kínaiját az ő Sanyijának. Persze nem nagyon tudta, hogyan fogjon hozzá. Viszont leleményes volt és egyszerűen fogta magát és lement a kínai büfébe, hogy kikérje az ottani hongkongból érkezett főszakács, Lajosbá segítségét.
Meglepetésére nem találta sehol sem Lajosbát, sőt, senki nem volt az étteremben. Hátrament, hogy találjon valakit, akitől útbaigazítást kérhet.
Egészen hátul a konyhában, hallott némi zajt.
- Jöjjön csak, jöjjön csak! – hallotta a hangot – Gour-Man vagyok, Lajosbá ma szabadnapos. Én majd segítek, hogy Sanyinak meg tudja főzni az áhított vacsorát. Már előkészítettem mindent.
Az Asszonyka meglepődött, először nem is értette, majd a kandi kamerákat kereste, végül eszébe jutottak a Gour-Manról szóló mesék, és megnyugodva lépett a hang felé. Tudta, hogy most finomat fog tanulni.
- Kezdhetjük! – mondta boldog magabiztossággal, és odaállt a gasztroszuperhős elé.

Édesen csípős csirke szezámos bundában, tojásos rizzsel és chilis káposztasalátával

Hozzávalók:

Szezámos csirke
100 dkg csirkemell filé
8 evőkanál étkezési keményítő
6 evőkanál finomliszt
1 ek napraforgó olaj
1/2 dl víz
1 db tojás
3 ek napraforgó olaj a sütéshez

A máz
100 ml ketchup
2 ek cukor
1 ek szójaszósz
 erős pista, vagy chili
1 ek szezámmag

Tojásos rizs
1/2 kg rizs
csipet só
1 ek napraforgó olaj
3 tojás

Csípős káposztasaláta
4-5 levél káposzta
1 tk só
1 ek cukor)
1 ek ecet
1 ek erős pista

A káposztát vékony csíkokra szeleteljük, majd sózzuk. Összekeverve kicsit pihenni hagyjuk.
Ecettel, cukorral, majd az erős pistával jól összekeverjük és tálalásig hűtőben tartjuk.


Ezután foglalkozhatunk a csirkével.
A csirkemellet megtisztítjuk, majd  kockákra vágjuk. Most elkészítjük a bundát: a keményítőt és a lisztet elkeverjük, hozzáadjuk a tojást, vizet és az olajat. Jó alaposan összekeverjük, amíg palacsintatészta szerű tésztát nem kapunk. Ebbe beleforgatjuk a csirkemell kockákat. Forró olajban kisütjük.

Most pedig jöhet a szezámos máz: A cukrot egy kevés vízzel megolvasztjuk, majd a többi alapanyaggal jól összekeverjük.

A kisült bundázott csirkéket alaposan átforgatjuk ebben a mázban.


Végül pedig elkészítjük a rizst: A rizst megfőzzük (1 rizs, másfél víz, kis só, olaj), majd a közepére mélyedést formázunk, ebbe öntünk egy kis olajat, majd a felvert tojásokat. Óvatosan kevergetve lassan összekeverjük a rizzsel. Amint a tojás majdnem megszilárdul, levesszük a tűzről, és elkiáltjuk magunkat, hogy kész!


Evőpálcával, többször meghajolva tálaljuk.

 








Nem szép, de finom.... :)

成為你的健康 (Váljék egészségedre!)









1 megjegyzés: